Ez a régi honlap tartalma. Szerkesztés alatt...
El abecedario
a (a)
b (be)
c (ce)
ch (che)
d (de)
e (e)
f (efe)
g (ge)
h (hache)
i (i)
j (jota)
k (ka)
l (ele)
ll (elle)
m (eme)
n (ene)
ñ (eñe)
o (o)
p (pe)
q (cu)
r (ere)
rr (erre)
s (ese)
t (te)
u (u)
v (uve)
w (uve doble)
x (equis)
y (ye / i griega)
z (zeta)
Magánhangzók
A magyarral megegyezik
i pintor
o pintor
u alumno
A magyartól eltér
a cama
e verde
Mássalhangzók
b/v a spanyol nem tesz különbséget e két hang között, lágy "B"-nek ejti. Pl: tranvía, también
ch mindig "cs"-nek ejtve. Pl: mucho, chica
d ejtése lágyabb, mint a magyarban. Pl: médico
f mint a magyarban. Pl: feo
h sohasem ejtik! Pl: hada
j mindig kemény "h"-nak ejtik, mint a német "ich"-ben. Pl: bajo
k a spanyolban valójában nincs ilyen betű. Csak külföldi szavakbann fordul elő, mint pl: kilo. Ejtése, akárcsak a magyarban
l ejtése megegyezik a magyar "l" hanggal. Pl: alto
ll ejtése hasonlít a "lj"-re. Pl: llama
m mint a magyarban, bár többnyire egy picit lágyabb. Pl: madre
n mint a magyarban, bár egy kissé ez is lágyabb. Pl: nada
ñ mindig "ny"-nek ejtjük. Pl: mañana
p mint a magyar "p". Pl: pintor
r mint a magyarban, bár szavak elején pergetettebb. Pl: pero, ruso
rr külön betű a spanyolban, ejtése pergetett, akár a dupla r. Pl: perro
s többségében "sz"-nek ejtik. Pl: casa
t mint a magyar "t". Pl: tiempo
x lehet "ksz", lehet "sz" és ritkán kemény "h". Pl: texto, táxi, México
z pösze "sz". Pl: zapato
A "nehéz" hangok:
c lehet "k", vagy pösze "sz. "K": mély magánhangók előtt, pl: casa, cosa, Cuba. Pösze "sz": magas magánhangzók előtt, pl: cielo, cebolla
g lehet "g", vagy kemény "h". "G": mély magánhangzók előtt, pl: gato, gota, Gustavo. Kemény "H": magas magánhangzók előtt, pl: gente, girasol
gu- "gu"-nak ejtjük, ha mély magánhangzók követik, pl: agua, guapo, "g"-nek, ha magas. pl: guerra, guitarra
gü- mindig "gu"-nak ejtjük. Pl: cigüeña, pingüino
q önmagában nem fordul elő. Így találkozhatsz vele: que- vagy qui-. Ejtése: "ke" vagy "ki". Pl: querer, quitar
Hangsúly
Többnyire az utolsó előtti szótagra esik a hangsúly a spanyol nyelvben, azaz mikor a szó magánhangzóra, s-re, vagy n-re végződik. Pl: casa, casas, hablan
Ha a szó nem magánhangzóra, s-re, vagy n-re végződik, a hangsúly az utolsó szótagra kerül. Pl: ciudad, hospital, profesor.....
A fenti két szabálytól eltérő hangúlyú szavakon hangsúly-jelet találsz, egy szón csak egy ilyen lehet és ez azt jelenti, hogy bárki bármit mond, a hangsúly a jelölt hangra kerül. Pl: cómodo, habitación, fábrica......
A spanyolban kettőshangzók is vannak, amik egy hangnak számítanak, pedig két betűt foglalnak magukban, pl: ia (historia). Ha egy adott szóban ezek a kettőshangzók mégsem kettőshangzóként funkcionálnak, hangsúly-jel kerülhet rájuk, még ha látszólag meg is felelnek első szabályainknak. Pl: tranvía.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
